Palánta vs. Dugvány

2021. április 21.

Kezdőlap / Blog /Palánta vs. Dugvány

Palánta és dugvány dilemma az édesburgonya termesztésben

Miért ajánljuk a dugványt?

A kérdésre a válasz tömören:

  • a dugvánnyal nagyobb hozamot lehet elérni, mert több nóduszból tudnak a gyökerek eredni, ami nagyobb kötésszámot eredményez
  • a dugvánnyal szebb formájú gumókat lehet termelni
  • a dugvánnyal egységesebb méretű, homogénebb termést lehet betakarítani

Nem véletlen tehát, hogy a legnagyobb amerikai és európai gazdaságokban is ezt az ültetési módot alkalmazzák. Minden kérdés fontos, mikor eredményt szeretne elérni az ember. Nálunk, a mezőgazdaságban van olyan tényező, amire nincs ráhatásunk. Igen, az időjárásra gondolunk. Persze, ha nincs eső, locsolunk, ha hideg van, fűtünk vagy várunk, és így a legtöbb esetben megóvjuk a növényt vagy a termést a károsodástól.

Vannak azok a tudáson és tapasztalaton alapuló kiszámítható hatásfokú ismeretek, amelyeket úgy érezzük minden batáta-termesztéssel foglalkozó vagy foglalkozni vágyó gazdának szeretnénk átadni.

Ilyen hasznos információ, ha értjük és előre tudjuk a palánta és a dugvány ültetése közötti hozambeli és betakarítási feladatok adta különbségeket.

Köztudottan az édesburgonya a meleg égövi, laza talajszerkezetű területeken őshonos és ellentétben bármelyik másik hazai, palántáról termesztett zöldséggel, az édesburgonya nem termést hoz, hanem megvastagszik a gyökere, így alakulnak ki a gumók.

Mikor számíthatunk hát szép formájú és nagy hozamú termésre?

Ha a növény gyökere könnyedén hatol a földbe, több ízesülésből eredhet, a gumók nem akadályozzák egymást a növekedésben és nem tekeredik meg, még kiültetés előtt.

A palánta gyökere az ültető tőzegben korlátozott helyen van. A helyhiány miatt így a gyökér meggörbül, sőt körbenőheti a tápkockát. Aminek egy paradicsompalánta esetén örülünk, hogy de szép életerős gyökerek kunkorodnak a tőzeg körül, az, az édesburgonya esetében kerülendő, mert kiegyenesedni már nem fognak, csak ebben az állapotukban növekszenek és vastagszanak tovább.

Dugvány ültetésével elérhető, hogy több ízesülés kerüljön a föld alá.

Jelentősen növelve ezzel a kötésszámot és ezáltal a megtermett gumók mennyiségét. Minden ízesülésüknél képes az édesburgonya gyökeret ereszteni, ezért ültetéskor csak a dugvány hegye álljon ki a földből. A gyökerek a termesztési helyen erednek meg, a tekeredés veszélye sem áll fenn.

Az egyenes gyökérkék szépen futnak a talajban és helyük is lesz megvastagodni, tehát a hozamot ilyen módon is befolyásolhatjuk, méghozzá pozitív irányba.

Szakmai partnerünk, a Louisianai Állami Egyetem (USA) szakértői csapata számos kísérletben igazolta, hogy a hosszabb dugványok és a közel vízszintesen történő ültetési mód alkalmazásával magasabb terméshozam érhető el a batátatermesztés során. Természetesen ennek megvan a logikus, tudományos magyarázata is. A hosszabb dugványok legnagyobb előnye, hogy több nódusz kerül a talajba. Ennek hatására egyenletesebb lesz a gumók fejlődése és több gumó képződik, ami nagyobb terméshozamot eredményez.

A képen látható a dugványon képződött nagy számú termés és megfigyelhető az első osztályú gumók nagyobb aránya és a gumók homogenitása.

Batáta Posta

Rendeljen bátran dugványokat, mert biztonságban és épségben fognak megérkezni Önhöz! A rendelését adja le időben, minél hamarabb. A batáta dugványainkat futárszolgálat vagy mi magunk szállítjuk házhoz az ültetési időszakban, egyeztetett napon.

Batátából sosem elég!

Iratkozzon fel tematikus hírlevelünkre!

Elfogadom az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.
Köszönjük, sikeresen feliratkozott.

További bejegyzések

Termelői tapasztalatok: látogatóban Dömötör Lázárnál

Termelői tapasztalatok: látogatóban Dömötör Lázárnál

2025. november 7.

A napokban meglátogattuk apátfalvi termelőnket, Dömötör Lázárt, hogy számoljon be az idei tapasztalatairól, amiket a Bivalyos Tanyától vásárolt batáta palánták kiültetését (…)

Elolvasom »

Hőkezelés, tárolás

Hőkezelés, tárolás

2025. október 9.

Amennyiben a mezőgazdaságban termelt növényekről van szó, úgy az élet bizony nem áll meg a szürettel, a termény felszedésével. A betakarítást (…)

Elolvasom »

Egy aranyos(nak tűnő) gonosztevő: a mezei pocok (Microtus arvalis)

Egy aranyos(nak tűnő) gonosztevő: a mezei pocok (Microtus arvalis)

2025. szeptember 3.

Dr. Király Kristóf, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete oktatójának újabb írásában ezúttal nem ízeltlábúakról lesz szó, hanem az egyik legismertebb (…)

Elolvasom »

Atka, tripsz vagy mindkettő; mi szívogathatja a batáta leveleit?

Atka, tripsz vagy mindkettő; mi szívogathatja a batáta leveleit?

2025. augusztus 17.

Dr. Király Kristóf, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézetének oktatója újabb írással készült nekünk, melyben két olyan kártevőt mutat be, amelyek (…)

Elolvasom »